Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, a biztosítási kötelezettség elbírálásának sajátos esetei

Tematika

Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, a biztosítási kötelezettség elbírálásának sajátos esetei

2x45 perc

Bevezetés

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek alapfeltétele a szóban forgó jogviszony azonosítás, illetve a biztosítási kötelezettség fennállásának az elbírálása. 

Noha, az ezzel összefüggő szabályok 2020-tól érdemben nem módosultak (az utolsó jelentős változás a kiegészítő tevékenység valamennyi jogviszonyra történő értelmezése volt), ám tapasztalataim szerint a jogalkalmazók részéről felmerülő kérdések jelentős része az adott jogviszony helytelen értelmezéséből adódik. 

Éppen ezért fontosnak tartom, hogy röviden áttekintsük a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, részletesebben foglalkozva a problematikus, vagy ellentmondásos helyzetekkel. 

1./A kiegészítő tevékenység fogalma

A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 6. § (1) bekezdése azzal a bevezető mondattal indul, hogy „…biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatnak nem minősülő…” és folytatja a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokkal. Ez a bevezető mondat rögzíti tehát, hogy az adott jogviszony alapján biztosított csak az lehet, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.

Ennek megfelelően tisztázzuk a kiegészítő tevékenység fogalmát, illetve a sajátjogú nyugdíjas fogalmát rámutatva, hogy ez miben különbözik az Mt. szerinti nyugdíjas fogalmától

2./Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok 

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony gyűjtőfogalom, hiszen négy jogiszonyra 

• megbízási jogviszonyra, 
• egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyra, 
• választott tisztségviselői jogviszonyra és
• a felhasználási szerződés alapján történő munkavégzésre

vonatkoznak a következőkben taglalt szabályok.

A Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – személyre abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

E jogviszonyokban tehát a biztosítási kötelezettség elbírálása osztással történik: a tevékenységből származó járuléklapot képező jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamával (hónapjaival vagy napjaival) és megvizsgálni, hogy a havi vagy napi összeg eléri-e a minimálbér 30 százalékát vagy ennek harmincad részét.  

Ahhoz, hogy ezt az egyszerű számtani műveletet el tudjuk végezni, három tényezőt kell tisztáznunk:

• azonosítani kell a jogviszonyt,
• meg kell határoznunk a jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelmet,
• meg kell állapítani a jogviszony tartamát.

A következők e szempontoknak megfelelően tekintjük át az e körbe tartozó jogviszonyokat. 

3./ Megbízási jogviszony 

Ismérvei (munkaviszonytól történő elhatárolás), tartama, a járulékalapot képező jövedelem meghatározása.
Folyamatos megbízás, keretszerződés. 

4./Felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés

Ismérvei, tartama, a járulékalapot képező jövedelem meghatározása. 

5./Egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszony 

Ismérvei, tartama, a járulékalapot képező jövedelem meghatározása.
Az adószámos magánszemély jogállása 

6./ Választott tisztségviselő

Ismérvei, tartama, a járulékalapot képező jövedelem meghatározása. 

7./ Röviden az összevonás szabályáról

Ez, akkor alkalmazzuk, amennyiben valakinek egyidejűleg ugyanannál a foglalkoztatónál több ilyen jellegű jogviszonya van. 

8./ A biztosítotti bejelentés eltérő szabályai a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetén 

9./ Konzultáció

____________________________________________________________________

További Kreditpontos képzéseink: